Az alaptörvény módosítását javasolja az MSZP annak érdekében, hogy a parlament orvosolja azokat a jogi aggályokat, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott - tudatta Mesterházy Attila pártelnök szerdán sajtótájékoztatón.
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken hétfőn a Jóri András volt adatvédelmi biztos által a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ellen jó hírnév megsértése miatt indított polgári per, amelyben a tavalyi nemzeti konzultáció kérdéseivel kapcsolatos egyeztetés a vitás kérdés.
„Az adatvédelmi biztosi szerepből kilépve szabadabban is írhatok majd” – olvasható Jóri András bemutatkozásában az atlatszo.hu weboldalon, ahol blogot vezet ezután.
Jóri András volt adatvédelmi biztos jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Péterfalvi Attilával, az adatvédelmi hatóság elnökével szemben, mert utóbbi több sajtónyilatkozatban is azt állította, hogy nem volt hajlandó részt venni a hivatal átadás-átvételi eljárásában.
Az Origo információi szerint kötelezettségszegési eljárást készít elő Magyarország ellen az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése miatt az Európai Bizottság.
Jóri András adatvédelmi biztos megküldte az országgyűlési képviselőknek azokat az Alkotmánybírósághoz intézett beadványait, amelyek az új, 2012 január elsejétől hatályos, az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében elvesznek. A biztos a beadványok ismételt beterjesztésére kérte a képviselőket - közölte az országgyűlési biztos hivatala.
Megkapta az Európai Bizottság azt a válaszlevelet, amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter küldött az uniós végrehajtó testület alelnökének.
Navracsics Tibor levele, amelyet Viviane Reding uniós biztosnak küldött, nem alkalmas arra, hogy eloszlassa az uniós aggályokat - véli Jóri András adatvédelmi biztos. Miközben Navracsics Tibor azzal próbál érvelni, hogy Jóri nem akart új posztot, utóbbi az erre adott, a hvg.hu-nak elküldött válaszában kifejti: a kormánynak a jelenlegi ombudsmani mandátum tiszteletben tartása volna a kötelessége.
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
Többszörösen is az uniós joggal ellentétesnek tartja hivatala megszüntetését a hivatalából január elsejével menesztett Jóri András. Az adatvédelmi biztossal arról is beszéltünk, milyen konfliktusai voltak a hatalommal, és hogy miképpen változik jövőre az adatnyilvánosság.
Kinevezése előtt elkezdte kiválogatni Péterfalvi Attila, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökeként kinek a munkájára tart igényt január 1-jétől a megszűnő adatvédelmi biztos hivatalának dolgozói közül – tudta meg a hvg.hu. Jóri András adatvédelmi ombudsman a dolgozóknak és Péterfalvi Attilának elküldött levelében mindezt jogellenesnek és etikátlannak nevezte.
Az LMP Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) miatt, mert a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait - írta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Szabó Tímea.
Súlyos alkotmányos aggályokat vet fel az a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven létrehozandó új nemzetbiztonsági szolgálat alakítása az adatvédelmi biztos szerint.
Általános felhatalmazást ad a személyes és különleges adatok kezelésére az ügyészségnek az Országgyűlés előtt lévő, az ügyészséget szabályozó törvénytervezet. A tervezet a jelenlegi formájában aggályos, az adatvédelmi, illetve a januártól hatályba lépő információs törvénnyel ellentétes – hívta fel a jogalkotó figyelmét Jóri András adatvédelmi biztos.
Az adatvédelemben jártas, de az információszabadságot másodrangúként kezelő volt ombudsman kerül az új adatvédelmi hivatal élére. A miniszterelnök által jelölt Péterfalvi Attila többször kiállt a fogyasztók, magánszemélyek védelmében, ám a múlt rendszer ügynökeit tartalmazó listák ledarálását vagy a hálapénzt elfogadó orvosok nevét közreadó honlap elleni fellépést jogvédők élesen bírálták. A civilek szerint az ombudsmani posztot megszüntető új rendszerben nem garantált az államigazgatás átláthatósága.
Erősebb újságírói forrásvédelmet jelentő jogszabály-módosítást kezdeményez a médiatörvényben Jóri András adatvédelmi biztos. Az ügy legutóbb az atlatszo.hu portállal kapcsolatban merült fel. Bodoky Tamás főszerkesztő ugyanis nem volt hajlandó kiadni egy cikk forrásáról az információkat.
Az Alkotmánybírósághoz fordult Jóri András adatvédelmi biztos, mert a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény a szabályos minősítési eljárás garanciáit megkerülve, akár korlátlan ideig felhatalmazza a szolgálatok főigazgatóját közérdekű adatok visszatartására. A biztos az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését kérte.
Ismét mehetnek a Blikk, az Index és az Origo fotósai a Parlamentbe. A Ház sajtószolgálata levelében közölte: megváltoztatta a korábbi kitiltó döntését - írja a Blikk.
Nem ütközik törvénybe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala – közölte az Origóval Jóri András adatvédelmi biztos, az ombudsman megállapításából pedig az következik, hogy Orbán jogainak védelmére hivatkozva Kövér László nem tilthatta volna ki a miniszterelnök beszédéről felvételt készítő fotósokat.
Az adatvédelmi biztos szerint nem tarthatók vissza az egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézmények adósságállományára vonatkozó adatok, mivel nyilvánosak.
